lap tetejére

 

 <><><><><><><><><><><><><>

 

Boldog névnapot! 

 

 

 <><><><><><><><><><><><><>

<><><><><><><><><><><><><>

 Oldalam bannere

 

<><><><><><><><><><><><><>

<><><><><><><><><><><><><>

Barátaim oldalai

 

 

<><><><><><><><><><><><><>

<><><><><><><><><><><><><>

<><><><><><><><><><><><><>

 

<><><><><><><><><><><><><>


 

 

 

       

 

 

 

 

  

 

 

  

  

 

 

 

 

 

   

   

 

      

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                              

 

   

 

 

 

  

 

    

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

    

 

                                                 

 

 

 

 

 

 

 

 

       

 

 

 

  

Fáj a kutyámnak a lába...

 

Fáj a kutyámnak a lába

 

Fáj a kutyámnak a lába,
Megütötte a szalmába.
Ördög vigye a szalmáját,
Mért bántotta kutyám lábát?

 

Fáj a kutyámnak a hasa,
megütötte török basa.
Ördög vigye török basát,
Mért bántotta kutyám hasát?

Fáj a kutyámnak a farka,
odacsípte ajtóm sarka.
Ördög vigye ajtóm sarkát,
Mért bántotta kutyám farkát?

 

 

Csukás István: Elefánt

Hogyha volna egy tál fánkom,
megenné az elefántom,
kevés lenne fele-fele
fánkból több is férne bele,
éppen ezért nem is bánom,
amiért nincs elefántom.

 

 

Zelk Zoltán: Gida

 

Láttatok már kis gidát?
Ugye milyen kedves,
olyat ugrik, szinte száll,
szárnyakon is repdes.

S aztán hipp-hopp, kecske lesz,
kinő a szakálla,
mintha volna önmaga
öreg nagypapája.

 

 

Macskamama kiscicája

 

Macskamama kiscicája
kikukkantott a világba!
a szobából a konyhába,
a konyhából a tornácra,

 

a tornácról a kisudvarra,
a kisudvarról az utcára!
Nem vigyázott magára,
belelépett a sárba!

Megszidta az anyukája:
Ne lépj többet a csúf sárba!
Háztető a macskajárda!
Ott jár-kél a macskanép,
ha sétára vágyik épp!

 

 Kore Bernadett

 

 

 

 

 

 

 

Devecsery László: Az egerek szekere

Szalmatető, szalmaház,
benne vajon ki tanyáz?
ott laknak az egerek,
készítenek szekeret.

 

Szalmából font a szekér,
tíz búzaszem belefér.
Csipegetik verebek!
Éhesek az egerek...

Sajtból vannak a lovak,

 


s ha búzaszem nem marad:
felfalják a lovakat.

 

Weöres Sándor: Békák

 

Brekekex
brekekex
brekekex!

 

Gyere bujj
viz alá
ha szeretsz!

Idelenn
soha sincs
vad idő!

 

 

Idelenn
sose hull
az eső! 

 

Tarbay Ede: Macskazene

Zimm, zumm,
zenekar,
kesze-kusza
hangzavar.

 

Húr, húr,
birkabél,
ujjam éri,
már zenél.

Síp, síp,
nádsíp,
fújd a végit,
felvisít.

 

Dob, dob,
bőrmalac,
ha rád ütnek,
hangot adsz.

Kár, kár,
varjúék
énekelnek,
fut a nép.

 

Zimm, zumm, zenekar,
én sem tudom,
te sem tudod,
senki sem tudja,
mit akar,
ez a baj..

Állatos mondókák

 

Cirmos cica dorombol 

Cirmos cica dorombol,
Hallgatja egy komondor.
Azt gondolja magába',
hogy szebb az Õ nótája.
Rá is kezdi, vau-vau,
Fut a cica, nyau-nyau.

 

 

Szalad a ló a legelőn

 

-aranyszőrű paripa.

Aranypatkó van a lábán,

 

orrán aranykarika.

Varró Dániel: Nyúl tavaszi éneke

Mert, jaj, a nyár mint lepke röppen,
És ősszel minden oly riadt,
és télen sűrű, lassú ködben
dideregnek a nyúlfiak.

 

Tavasz, te cuppanásnyi szikra,
ha tappancsod a sárba lép,
vidorság száll a kis nyuszikra,
s megédesül a sárgarép'.

Bajuszt pödörsz a napsugárból,
S ugrálsz, mint gyönge, lenge nyúl.
Ó, jaj, tavasszal szép a zápor,
És sokkal később alkonyul. 

Szalai Borbála: Süni Samu

Süni Samut odújából
kicsalta a kikelet...
- Jó, hogy megjött már a tavasz,
kezdtem unni a telet!...
S amint éppen nyújtózkodik,
arra ballag Nyúl Jenő:
- Szép, jó reggelt! Süni pajtás,
elég későn bújsz elő!
Látod, én már fel is vettem
halványszürke öltönyöm.
Valahányszor jön a tavasz -
új ruhába öltözöm.
Te még mindig ezt a kopott
tüskés gúnyát viseled?
Ejnye, ejnye, Süni komám,
elég ósdi viselet!
Ha akarod, elmehetünk,
felkeressük a szabót:
varr ő neked puha prémből
új nadrágot, új zakót...
- Nincs szükségem a szabóra!
Régi ruhám megteszi.
S ha nagyon kell, tüskéimet
majd köszörűs hegyezi!... 

Surányi János: Madárkoncert

Jó pajtások, ide gyorsan!
A ligetbe gyertek,
Színes torkú kismadárkák
Tartanak koncertet.

 

Halljátok-e, most az egyik
Éppen fuvolázik,
Lombok között víg torokkal
Trillázik a másik.

A pintyőke ágról-ágra,
Énekelve rebben,
De talán a sárgarigó
Fütyül a legszebben!

ZELK ZOLTÁN: A HÁROM NYÚL

Egyszer régen, nagyon régen,
zúgó erdő közelében,
három nyulak összegyűltek,
selyemfűre települtek,
ottan se ültek sokáig,
talán csak egy fél óráig,
amikor felkerekedtek,
hogy már végre hazamennek,
egy szarka felettük szállott
s felkiáltott: -Mit csináltok?
Mit csináltok, három nyulak?
Úgy ültök ott, mint az urak --



- Úgy, úgy bizony, mint az urak! -
felelték a három nyulak.-
Ezután már urak leszünk,
ebédre rókahúst eszünk!
Nem fogjuk az időt lopni,
most indulunk rókafogni! -



Csacsi szarka, nem elhitte?
Repült is már, a hírt vitte,
s buta róka is elhitte.
De hát hogyne hitte volna,
akármilyen ravasz róka,
mert a szarka így kiáltott:

-Egy jegenye fölött szállok,
mikor lenézek a földre,
három nyulak ülnek körbe.
Összebújva tanácskoznak -
Jaj, mekkora nyulak voltak!
Jaj, mekkora fejük, szájuk,
a medve egér hozzájuk!
Hát még miről beszélgettek?
Hogy eztán csak rókát esznek - -

Ennek a fele se móka!
Szedte is lábát a róka.
Futott ki az erdőszélre,
csak mielőbb odaérne!

Hát amint ott futott, szaladt,
szembe vele farkas haladt:


- Szaladj te is, komám, farkas,
jaj, mit láttam, ide hallgass!
az erdő közepén jártam,
most is borsódzik a hátam,
sosem láttam ilyen szörnyet,
ottan ültek három szörnyek!
Három nyúl volt, és akkora,
fél méter is volt egy foga!
Hát még miről beszélgettek?
Hogy eztán csak farkast esznek -

No hiszen egyéb se kellett,
a farkas is futni kezdett,
a rókával versenyt futott,
majdnem az orrára bukott!
Addig futott, amíg szembe
nem jött vele egy nagy medve:
a medve így szólongatta:
-Hova szaladsz, farkas koma? -



- Medve komám, ne is kérdjed,
szaladj, ha kedves az élted!
Erdő közepiben jártam,
jaj, mit láttam,
jaj, mit láttam!
Három nyulak ottan ültek,
éppen ebédre készültek.
Akkora volt foguk, szájuk,
kisegérke vagy hozzájuk!
Hát még miről beszélgettek?
Hogy eztán csak medvét esznek! -

Egyébre se volt már kedve,
szaladni kezdett a medve.
Elöl róka, hátul medve,
közben a farkas lihegve.
Így szaladtak erdőszélre,
szomszéd erdő közepébe.
Szaporán szedték a lábuk,
szellő se érjen utánuk -

Amíg futottak lihegve,
egy vadász jött velük szembe.


Nézi is őket nevetve:
együtt szalad róka, medve -

-No hiszen, csak ne nevessél,
vigyázz, nehogy bajba essél!
Szaladj inkább te is erre! -
kiáltott rája a medve. -

Az erdőben három szörnyek,
puska sem öli meg őket.
Három nyulak, de akkorák,
nem láttam még ilyen csodát! -

Szedte lábát a vadász is,
eldobta a puskáját is.
Ijedtében megfogadta,
most az egyszer érjen haza,
csak ne falják föl a szörnyek,
sohase vadászik többet -

Ezalatt a nyusziházban,
fűszálakból vetett ágyban
három nyuszi aludt szépen,
összebújva békességben -

Donászy Magda: Csacsink

A mi csacsink olyan csacsi,
nincsen párja.
Az utakat csak a maga
módján járja.

 

Rosszkedvében gyökeret ver
a lába.
Csalogatom, hívogatom,
hiába.

Hátat fordít, tekintetem
sem állja.
Rá se néz a szemen szedett
búzára.

 

Jókedvében ugrándozva
iá-zik.
A falun át versenyt futnak
hazáig.

Elém szalad, rám hunyorog
szemével.
Gyönge zabot tenyeremből
ebédel. 

Kányádi Sándor: Árva bárány

Béget a bárány,
ittmaradt árván.
Anyja ma reggel
ment a sereggel
bégetve-bőgve
zöld legelőre.

Barikám drága,
nem vagy te árva.
Van neked gazdád,
gondot visel rád
ez a kis pásztor,
akivel játszol.

Nem hajt a szóra,
vigasztalóra,
nem néz a gyepre,
rítton-rí egyre:
hegyekbe vágyva
sír a kis árva.

Barikám édes,
annyit ne bégess.
Ó, te kis bodros,
mehetsz jövőre
boróka-bokros
zöld legelőre.

 



 

 

 

 

0.027 mp